A Szentháromság római katolikus templom műemlékegyüttese
Zsögöd utca 52. szám
A műemlék adatai
Kód: HR-II-a-A-12738
Datálás: 15. sz.
A Szentháromság római katolikus templom műemlékegyüttese (kódja: HR-II-a-A-12738) a következőket tartalmazza:
• HR-II-a-A-12738.01 Szentháromság római katolikus templom
• HR-II-a-A-12738.02 A templom védőfala
Történeti áttekintés
Csíkzsögödöt először az 1567. évi regestrumban a Szeredához tartozó Martonfalvával együtt említették. 1690-ben Sögöt, 1725-ben Sögötfalva néven szerepelt. Régen Szentlélek filiája volt, majd a múlt századtól Csíkszeredához tartozott, 1990-től önálló plébánia.
A csíkzsögödi római katolikus templom a 15. században épült gótikus stílusban. A Hunyadi János korából származó épületet a zsögödi grófi Mikó család hosszú ideig saját kápolnájaként használta, majd az egyházközségnek adományozta.
1707-ben a Mikó család támogatásával bővítették a templomot, a hajót nyugati irányban meghosszabbították. A ma látható műemléktemplom elsősorban a 18. századi barokk átalakítások jegyeit viseli magán, miközben számos gótikus részlet megőrződött (ajtó- és ablakkeretek, falrészletek).
A különálló harangláb 1792-ben, a kőtorony pedig 1800-ban épült.
A műemlék bemutatása
A templom lelki és művészeti központja a szentély, amely boltozott mennyezetével, szentségfülkéjével, szárnyasoltárával és a kiemelkedő értékű Mária-szoborral őrzi középkori jellegét. A Mária-szobor 1510–1520 között készült, nagyjából egy időben a csíksomlyói kegyszoborral. Balogh Jolán művészettörténész szerint a zsögödi szobor kompozíciója szinte szó szerint követi a somlyói Madonna mintáját, ugyanakkor redőkezelésében már a reneszánsz hatásai is megjelennek.
A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.
A templom egyik legjelentősebb értéke az 1673-ban készült gótikus jellegű szárnyasoltár. Az oltárt az évszázadok során többször felújították és átfestették, eredeti díszítéseit arany- és ezüstréteg borította. A középső fülkében elhelyezett Mária-szobor korábbi eredetű, mint a csíksomlyói kegyszobor, de a későbbi átalakítások során annak mintájára formálták. A kinyíló oltárszárnyak Jézus életének és szenvedéstörténetének jeleneteit ábrázolják.
A főoltár felső részében a Szentháromságot ábrázoló, az oltárnál korábbi olajfestmény látható.
A templom liturgikus berendezéseinek jelentős része Csíkzsögöd szülötte, Dóczy András szobrász és kőfaragó munkája, beleértve a keresztelőkutat, a faragott oltárt, a felolvasóállványt és a húsvéti gyertyatartót is. A hajó falán az első és a második világháborúban elesett csíkzsögödi hősök emléktáblái láthatók, Kovács Béla kőfaragó és ifj. Dóczy András szobrászművész alkotásai.
A műemléktemplomot az egyenetlen terephez igazodó, alacsony, cserépfedésű cinteremfal övezi, amelyet kívülről erős pillérek támasztanak. Az északi oldalon található kőkeretes bejárat egy kis, fedett tornác alatt nyílik, hullámvonalas záródású, virágdíszes oromfallal. Ennek építése szintén a 15. századra tehető.
A templom átfogó restaurálása 2013 tavaszán kezdődött, és 2014-ben fejeződött be. A felújított műemlék ünnepélyes felszentelésére az egyházközség búcsúja alkalmával, 2014. június 15-én, Szentháromság vasárnapján került sor.
Válogatott irodalom
Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.
Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.
Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.