chevron_right
Helyi hivatalos közlöny

Zsögödi II. erődvár – Harom vár

X 32 33 34 Hr I S B 12641 Hr I S B 12642 Hr I S A 12643

placeZsögöd

A műemlék adatai

Kód: HR-I-s-B-12642; RAN: 83366.04

Datálás: 1–2. század

 

A zsögödi II. erődvár (kódja HR-I-s-B-12644) a következőket tartalmazza:

HR-I-m-B-12642.01    Vár

HR-I-m-B-12642.02    Vár 

 

Történeti áttekintés

A régészeti lelőhely a Harom-domb térségében, egy markáns, kúpos hegytetőn fekszik, mintegy 904 méteres tengerszint feletti magasságban. A meredek lejtők által övezett domb az Olt folyó jobb partján, egy kisebb mellékvízfolyás végében emelkedik. Sűrű lucfenyőerdő borítja, ezért csak északi és északkeleti irányból, kedvező időjárási viszonyok mellett látható. A csúcsról lenyűgöző panoráma nyílik a teljes Csíki-medencére, Domokostól egészen Tusnádig, beleértve a környék további dák erődítményeinek helyszíneit is. A várdombot délről, nyugatról és északról a Harom-hegy (1080 m) és annak magasabb nyúlványai, északkeletről a zsögödi III., keletről pedig a zsögödi I. erődvár határolja. A három erődítmény együtt jellegzetes háromszöget alkot, hasonlóan a Rákos–Csicsó térségéhez.

A műemlék bemutatása

A fennsíkra vezető egykori út mára nem azonosítható, mivel a terület teljes egészében erdővel borított. A szakirodalom szerint a fennsík ellipszis alakú, hossztengelye északkelet–délnyugati irányú, megközelítőleg 85×35 méteres. Peremét korai középkori, habarccsal kötött kőfalak övezik, amelyek ma már mindössze 40–50 cm magasan emelkednek. Ezek a falak egy korábbi, dák kori erődítményt fednek át, amely földdel kevert kőből épült sáncból – feltehetően fallal és árokkal – állhatott. A lelőhelyet egy nagy erejű tűzvész pusztíthatta el.

Az eddigi régészeti kutatások során kizárólag dák eredetű leletek kerültek elő: vasolvadék, gerendák lenyomatait őrző agyag, orsócsapok, vas szerszámok, valamint kézzel formált kerámiaedények töredékei. Ezek között csészék, korsók, tálak, gyümölcstálak, szűrők és tárolóedények darabjai találhatók, gazdag díszítéssel – bevésett sávokkal, hullámvonalakkal, csíkozással, egyszerű geometrikus és kígyómotívumokkal. A leleteket ma múzeumok őrzik.

A szisztematikus feltárások hiánya miatt az erődítmény építésének pontos ideje nem meg határozható egyértelműen, de nagy valószínűséggel a Kr. u. 2. század végén létesülhetett, és biztosan már az 1. században használatban volt. A legújabb felmérések nem erősítették meg a falazatban található habarcsnyomok jelenlétét, ami tovább árnyalja a lelőhely értelmezését. Mindezek ellenére a Harom-domb a Csíki-medence egyik jelentős, természeti és történelmi értékeket egyaránt felvonultató régészeti emlékhelye.

Válogatott irodalom

Arheológiai tanulmány, Total Business Kft., 2025